LŐRINC-KERTVÁROS POLGÁRŐR CSOPORT és ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALAT ALAPSZABÁLYA

2014. november 09.

 

I.§

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

1. A szervezet neve: Lőrinc-Kertváros Polgárőr Csoport és Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Továbbiakban: Egyesület)

1./a Az egyesület rövidített neve: LKPCS – ÖTE

Adószáma: 18243981-1-43

Székhelye: 1188 Budapest, Podhorszky u. 105/a.

2./ Jogállása: A Lőrinc – Kertváros Polgárőr Egyesület (továbbiakban: Egyesület) „A polgárőrségről és polgárőr tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény”, valamint „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény”, alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a Budapesti Rendőr- Főkapitánysággal és a Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi. 

3./  Az Egyesület tagszervezete a köztestületé alakult Országos Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: OPSZ), illetve Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Egyesületek Szövetségének (továbbiakban: BPSZ).

4./  Az Egyesület munkáját az OPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, illetve BPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározottak alapján végzi.

5./ Az OPSZ és BPSZ közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol az Egyesület felett.

6./ A tagszervezeti jogviszony megszűnik az OPSZ Alapszabályának 24. pontjában és a BPSZ Alapszabályának 3.1.2 pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

7./ A Polgárőrség bélyegzője: Téglalap alakú, benne Lőrinc – Kertváros Polgárőr Csoport és Önkéntes Tűoltó Egyesület felirattal, székhely címével, adószámmal, bankszámlaszámmal.

 

II.§

1.) Az egyesület célja:

a.) A bűnalkalmak korlátozásával a bűncselekmények elkövetésének megelőzése és a különböző tulajdonformák védelme érdekében önkéntes tevékenységet kifejtő állampolgárok (lakosok) összefogása, rendszeres működésük szervezeti összehangolása, valamint a vagyonvédelem javítása.

b.) Az élet és a testi épség óvásával a lakossági biztonságérzet növelése, ezen keresztül a közösségi kapcsolatok erősítése.

c.) A székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatok önkéntes ellátása

d.) A Polgárőrség a következő közhasznú tevékenységeket végzi: Közrend és Közbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, műszaki mentés és katasztrófa elhárítás.

e.) A Szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

f.) A Polgárőrség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatását nem nyújt.

2.) Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében való feladatai:

a.) A Lőrinc-Kertváros Polgárőr Csoport és Önkéntes Tűzoltó Egyesület gépkocsizó, gyalogos járőrszolgálatot rendszeresít a Budapest XVIII. Kerület Ganztelep, Ganzkertváros, Szent Imre Kertváros területén.

b.) Hírközlési eszközökkel jelzést ad a XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság felé, szükség esetén segítséget kér

c.) Akciókban vesz részt a területileg illetékes Rendőrkapitánysággal, annak felkérésére közrendvédelmi feladatot lát el.

d.) Tűzmegelőzés körében tájékoztatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végez.

e.) Az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

f.) A hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére.

g.) Az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

h.) A hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

i.) A Polgárőrség együttműködik a hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel.

 

III.§

Az egyesület tagja, a tagok jogai és kötelességei:

1.) Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el az OPSZ által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot.

2.) A Tagok

Jogai:

1.) Részt vehet a Polgárőrség tevékenységeiben és rendezvényein, hozzászólási és szavazati joga van.

2.) Választó és választható a polgárőrség szerveibe, tisztségeibe. A polgárőrség szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül- a bíróság előtt támadhatja.

Kötelességei:

1.) Tevékenyen és folyamatosan vegyen részt az egyesület munkájában. Megbízását lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint lássa el. Fizesse a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat.

2.) A tagdíj mértéke 15.000. azaz tizenötezer forint, amit minden év április 15-ig készpénzben kell befizetni. A befizetett tagdíjról az egyesület elnöke a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelő átvételi elismervényt állít ki. A tag által megfizetett tagdíjat az elnök 15 naptári napon belül befizeti az egyesület OTP 11718000-20424497 számlájára

3.) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. A kizárási eljárás lefolytatása során az alapszabály IV.§.-ban rögzítettek szerint kell eljárni.

4.) A tagsági viszony megszűnik a tag kilépésével, a tag kizárása esetén, a tag halála esetén, illetve az egyesület megszűnése esetében.

5.) A tagsági viszony létesítésében a taggyűlés határoz. Felvételt nyerhet az a személy, aki a III.§.  1. pontjában leírtaknak megfelel, és a felvételét a taggyűlés több mint 75%-a támogatja.

6.) A tag az átvett ruházatban, technikai felszerelésben nem rendeltetés szerű, vagy utasítástól eltérő használatból keletkező károkért anyagi felelősséggel tartozik. A tag tagsági viszonyának megszűnésekor – annak jogerőre emelkedése után – 15 naptári napon belül köteles az általa átvett felszereléssel a vezetőségnek elszámolni.

  • A szolgálati ruházat csak szolgálati feladat ellátására polgárőr szolgálat ideje alatt használható.
  • A katasztrófavédelmi felszerelés, csak a XVIII. Kerületi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetőjének vagy az egyesület vezetőségi tagjának utasítása alapján és csak az utasításban meghatározott feladat ellátására vehető igénybe.
  • Polgárőr szolgálati ruházat a mindenkori jogszabálynak megfelelő öltözet.
  • Katasztrófa védelmi ruházat fekete. A ruházat felső része: „Katasztrófa- Elhárítás XVIII. kerület” felirattal van ellátva.

7.)  Tisztségviselők

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  • Az elnökség és a felügyelőbizottság ülésein határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a tisztségviselő:
  • Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • Akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • Aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • Akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • Aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • Aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

IV.§.

Tag kizárásának szabályai

1.) Ha az egyesület tagja jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, a tag kizárását kezdeményezheti az egyesület, bármelyik tagja, vezető tisztségviselője vagy szerve.

2.) A tag kizárása bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség megszűnéséig, egyéb jogszabály, az alapszabály vagy közgyűlési határozat megszegése esetén az elkövetéstől számított hat hónapig kezdeményezhető.

3.) A kizárást a Felügyelőbizottság elnökéhez írásban két példányban kell benyújtani. A Felügyelő bizottság elnöke a két példány egyezőségének ellenőrzés után az egyik példányon igazolja a kizárást kezdeményező irat átvételét és azt adja vissza a kezdeményezőnek.

4.) A Felügyelőbizottság elnöke a kizárás kezdeményezéséről öt munkanapon belül írásban tájékoztatja az egyesület elnökét, valamint az kizárással érintett tagot. A kizárással érintett tagot az értesítéssel egy időben tájékoztatni kell, hogy a védelmére felhozható tényeket, bizonyítékokat írásban legkésőbb a kizárásáról határozó közgyűlés megkezdéséig illetve ezen közgyűlésen szóban adhatja elő, képviseletére ügyvédet hatalmazhat meg. Az értesítéssel és a figyelmeztetéssel egy időben át kell adni a kizárást kezdeményező iratot is az érintett tagnak. Az iratok átadását bizonyítható módon dokumentálni kell, melyből az átadás időpontja az átadott iratok megnevezése megállapítható.

5.) Az egyesület elnöke a kizárást kezdeményező irat átvétele után három munkanapon belül intézkedik a közgyűlés összehívásáról. Kizárásról döntő közgyűlés a rendkívüli közgyűlés szabályai szerint nem hívható össze. A kizárással érintett tagot a közgyűlés időpontjáról és helyéről, a közgyűlés összehívásával egy időben, bizonyítható módon írásban, kell tájékoztatni. A kizárással nem érintett tagokat az összehívással egy időben tájékoztatni kell arról is, hogy kinek a kizárásáról kell határozni. Lehetővé kell tenni, hogy bármely tag megismerhesse a kizárást kezdeményező iratot.

6.)  A Felügyelőbizottság elnöke az kizárást kezdeményező irat átvétele után megvizsgálja az abban foglaltakat, ha szükséges meghallgatja az iratban megnevezett személyeket. Az általa megállapítottakról, feljegyzést készít, melyet a kizárásról határozó taggyűlés elé terjeszt.

7.) A kizárásról határozó taggyűlést a Felügyelőbizottság elnöke tájékoztatja a kizárás kezdeményezésének okairól, az általa addig tett megállapításokról.

8.) A kizárással érintett tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy a kizárását kezdeményező iratban szereplő, rá nézve terhelő adatokkal kapcsolatban ő vagy az általa meghatalmazott ügyvéd előadhassa álláspontját, bizonyítékait azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem köteles önmagára terhelő adatok szolgáltatni, de ha így tesz, akkor a közgyűlés ezt is figyelembe fogja venni a döntés meghozatalánál. Amennyiben a kizárással érintett tag, a taggyűlés időpontjáról történt értesítés ellenére nem jelenik meg az nem akadálya a kizárásáról döntő taggyűlés megtartásának és a határozat hozatalának.

9.) A közgyűlésen megjelenő tagok kérdéseket tehetnek fel a kizárással érintettnek, illetve  az egyesület vezető tisztségviselőiknek.

10.) A közgyűlésen a meghallgatások után titkos szavazással dönt a tag kizárásáról, a tag kizárásához a taggyűlésen jelenlevők kétharmados többsége szükséges.

11.) A közgyűlés határozatát három munkanapon belül írásba kell foglalni és azt haladéktalanul postai úton tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni az érintettnek. A határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

12.) A taggyűlés által kizárásról hozott határozat ellen az egyesület szerveinél nem lehet jogorvoslattal élni.  Jogorvoslatra egyéb törvényes úton van lehetőség.

 

V.§

A POLGÁRŐRSÉG SZERVEZETI RENDJE

1.) A Polgárőrség szervei:

  • Közgyűlés
  • Elnökség
  • Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az elnökség élén az Egyesület elnöke, a Felügyelőbizottság élén az elnök áll.

2.) Az egyesület döntést hozó szerve a közgyűlés, amely valamennyi tagból áll. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. A közgyűlés a tagok egyharmadának kezdeményezésére soron kívül (30 napon belül) össze kell hívni. A közgyűlés az elnökség döntése alapján is összehívható. A közgyűlés akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
  • az elnökség egyöntetű döntésére
  • a felügyelőbizottság egyöntetű döntésére, vagy
  •  a tagok egy harmada írásban kezdeményezi.

3.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A közgyűlésen határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza

Az alapszabály megváltoztatásához egyhangú határozat szükséges,

Titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévő tagok legalább egyharmadának indítványára. Ha az indítványt a taggyűlés elfogadta, bármilyen nyílt szavazásra tartozó kérdésben titkos szavazással kell dönteni

Alapszabály módosításához, az egyesület céljainak módosításához és az egyesület megszüntetéséhez a jelenlevők háromnegyedes szótöbbséges szükséges.

Minősített, a jelenlévők kétharmados szavazási aránya szükséges az egyesület taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • alapszabály módosítása.
  • az évi költségvetés meghatározása.
  • az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása.
  • tisztségviselők megválasztása (Elnökség és Felügyelőbizottság tagjai)
  • Az egyesület éves beszámolójának elfogadása.

4.) A taggyűlést az elnökség meghívó küldésével hívja össze. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével, igazolható módon kell meghívni. A meghívó elektronikus úton is küldhető a tag által megadott e-mail címre, illetve közzé kell tenni az egyesület www.lkpcs.hu honlapján is.

A meghívónak tartalmaznia kell:

a.) a jogi személy nevét és székhelyét;

b.) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c.) az ülés napirendjét.

Az évi rendes taggyűlés a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között 14 napi időköznek kell lennie.

Rendkívüli közgyűlés összehívása esetén ez az időköz legalább 7 nap.

5.) A közgyűlés lebonyolításának szabályai:

a.) A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében az egyesület titkára.

A közgyűlést a levezető elnök nyitja meg a napirendi pontok ismertetésével. A megjelenő tagok közül bárki indítványozhatja a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdéseken túl újabb napirendi pont megtárgyalását, de ebben a kérdésben csak akkor hozható határozat,  ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

b.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv-vezetőt a közgyűlésen jelen levő tagság egyszerű többséggel választja meg.  A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet, a taggyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag írja alá. Hitelesítő tag bármelyik szavazati joggal rendelkező tag lehet a levezető elnökön és jegyzőkönyv-vezetőn kívül.

c.) A közgyűlésen szavazatszámláló bizottságok kell választani. A szavazatszámláló bizottság három főből áll, nem lehet tagja az egyesület vezető tisztségviselője, felügyelőbizottság tagja, illetve aki nem szavazhat (Ptk. 3:19.§(2)).

d.) A napirendi pontokat a közgyűlés egyenként tárgyalja meg. A napirendi pontok megtárgyalásánál minden megjelent tagnak lehetőséget kell adni, hogy azzal kapcsolatban előadhassa a véleményét.

e.) Amennyiben a napirendi pont megtárgyalása után határozathozatal szükséges a taggyűlés szavaz a napirendi ponttal kapcsolatban, a taggyűlés határozatát 5 munkanapon belül írásba kell foglalni.

f.) A napirendi pontok megtárgyalása után a közgyűlést a levezető elnök zárja be.

6.) Az Elnökség:

a.) Az egyesület ügyvezető szerve az elnökség. Az elnökség háromtagú, tagjait a taggyűlés, nyílt szavazással, 3 éves időtartamra választják, újraválasztásuk nem korlátozott. Az egyesület képviseletére jogosult az elnök és az általa adott meghatalmazás alapján az elnökség többi tagja. Az elnökség tagjait a Közgyűlés tiszteletdíjban részesítheti.

b.) Az Elnökség tagjai:

  • elnök
  • elnökhelyettes (titkár)
  • szolgálatvezető

c.) Az Elnökség szervezi az egyesület tevékenységét, kezeli a vagyonát. Az elnökség az éves rendes taggyűlés előtt köteles beszámolni a szervezet éves munkájáról, a vagyonkezelésről. A vagyonkezeléssel kapcsolatos aláírási jog az elnököt illeti meg.

d.) Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnök és további egy tagja jelen van. Határozatait egyhangú döntéssel hozza meg. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze. Az Elnökség a döntéseiről, tevékenységeiről a közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a hozott határozatokat nyilván kell tartani a taggyűlésnél leírtak értelemszerű alkalmazásával.

Az Elnökség ülésének összehívására a taggyűlésnél leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy rendkívüli elnökségi ülést 3 napi időközzel is össze lehet hívni.

Az elnökség ülései nyilvánosak.

7.) Az elnök feladata:

Az egyesület vezetése, az adminisztrációs munka irányítása, pénzügyi gazdálkodás végzése. A cégjegyzésre önállóan jogosult.

8.) Az elnökhelyettes feladata:

Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat.

9.) A szolgálatvezető feladata:

Az egyesület feladatainak elvégzése érdekében a bűnmegelőzési és tűzvédelmi tevékenység megszervezése, koordinálása, az elnök és helyettes munkájának segítése.

10.) A Felügyelőbizottság:

a.) 3 főből áll. Feladata: A Polgárőrség szabályszerű működésének és vagyonával való gazdálkodásnak ellenőrzése. További hatáskörét működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény 40.§, 41.§. írja le. Az Felügyelőbizottság tagjait a taggyűlés nyílt szavazással 3 évre választja. Az felügyelőbizottság tagjait a taggyűlés tiszteletdíjban részesítheti.

b.) A Felügyelőbizottság tapasztalatairól a taggyűlésnek évente beszámol.

c.) A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésén.

d.) A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha legalább az elnök és egy tag jelen vannak. Határozatait egyhangú döntéssel hozza meg. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze. A Felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő tagok írnak alá.

11.) A határozatokat nyilvántartásba kell venni az erre rendszeresített iktató könyvben, valamint az egyesület honlapján meg kell jelentetni. Tag kizárásáról hozott határozatot nem lehet nyilvánosságra hozni.

A taggyűlés határozatit „T” jelöléssel, sorszámmal és a határozathozatal évének számával, az elnökség határozatit „E” jelöléssel, sorszámmal és a határozathozatal évének számával kell iktatni. A határozatok sorszámozása évenként újra indul.

 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1.) A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2.) Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magán személyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.

3.) Az egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeink biztosítása érdekében azokkal közvetlenül összefüggő gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4.) Az egyesület pénzét, ha az engedélyezett napi keretet meghaladja pénzintézetnél kell tartani. A napi keretet az elnök, a pénzintézetet az elnökség határozza meg. A bankszámla felett való rendelkezéshez az elnök aláírása szükséges.

5.) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt működésre fordítja. A Polgárőrség taggyűlése gazdasági beszámolóval egyidejűleg fogadja el Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény”, 28.§.- 30.§ valamint a 42.§.-46.§ ben leírt módon a közhasznúsági jelentést. A beszámolót és a jelentést az Ellenőrző Bizottság is megtárgyalja, és az elnök terjeszti elő jóváhagyásra a taggyűlésnek.

 

VII.§

A POLGÁRŐRSÉG MEGSZÜNTETÉSE

1.) Az egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48.§(1) bekezdése, a 3:83.§.-a és a 3:84.§.-a irányadó.

2.) Megszűnés megállapítása esetén, ha a vagyonáról nem történik intézkedés, akkor az, az illetékes Önkormányzat tulajdonába kerül.

3.) Az egyesület megszűnését és vagyonának felhasználási módját nyilvánosságra kell hozni.

 

VIII.§

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) Az alapszabályban nem rögzített kérdésekben a PTK Harmadik Könyv 3:63§ – 3:86§ és egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény

2.) Az Egyesület tagjait az Elnökség a belépési nyilatkozatok alapján nyilvántartásba veszi, gondoskodik a tagok egyesületi igazolvánnyal való ellátásáról.

3.) Az alapszabályt a 2014. november 09-én. megtartott a taggyűlés fogadta el és rendelkezései e naptól léptek hatályba.

 

Alulírott Székely László a Lőrinc – Kertváros Polgárőr Csoport és Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.